Előfordul, hogy túl sok szabadideje van az embernek, és ostobaságokat talál ki. Ez talán sokakkal megesik. De miért kell ezeket az ostobaságokat tanítani? Szabadidejében leírhatja, ha akarja, ahogy én is néha leírom, ami eszembe jut. Aki akarja, elolvassa, aki nem, az nem.
Zénón szerint Akhilleusz nem tudná megelőzni a teknősbékát az izgalmas futóversenyben, mert mire Akhilleusz oda ér, ahol a teknős volt, a teknős addigra arrébb megy. Igaz, mitológiai alakok, mint Akhilleusz elég furcsa dolgokra is képesek, de ez csak a mítosz szintjén igaz. Eleve furcsa egy filozófiai állítást valótlan személyen mutatni be, miért nem "tetszőleges személy" áll Akhilleusz helyett? Ennek valószínű megvolt az oka abban az időben, de nem is ez a lényeg. Eleve az is furcsa, hogy nem a gyakorlati tapasztalatból indul ki Zénón állítása és nem azt próbálja bizonyítani, hanem elő akarná írni a fizika törvényeinek, hogy hogyan működjenek. Illetve fizikai törvényekről sincs itt szó, mert eleve semmilyen fizikai törvényt nem is akar megcáfolni, ugyanis nincs olyan fizikai törvény, amelyet cáfolni vagy alátámasztani próbálna az Akhilleusz és a teknősbéka példájában. Nem szól semmilyen fizikai törvény két azonos irányba, párhuzamosan haladó test egymásra hatásáról, ami befolyásolná, hogy az egyik megelőzi vagy nem előzi meg a másikat. (Gravitációjuk hat egymásra, valamennyire, de ez teljesen elhanyagolható. Ha az egyikük sűrűsége, tömege jelentősen nagyobb lenne a másiknál, akkor lenne érdemes egymásra hatásukról beszélni. Például a Hold sebessége talán még nagyobb is, mint a Földé, mégsem tud elszökni előle, mert a Föld nem engedi. Persze a Hold és a Föld nem párhuzamosan haladnak egymás mellett, de más példa nem jut eszembe két test egymásra hatásáról. Ha tegyük fel, a világűrben egy relatíve kis tömegű test száguld relatíve nagy sebességgel, és mögötte relatíve nagy tömegű test relatíve kicsi sebességgel, akkor ez utóbbi gravitációja lelassíthatja és bevonzhatja a kisebb testet, de még ez is eléggé más, mint amit Zénón állított.)
Adott d távolság. Adott a1 és a2 tárgy. A1 tárgy v1 sebességgel teszi meg d távolságot, a2 tárgy v2 sebességgel. (v1 < v2). Azonban ha a2 akkor kezdi meg útját, amikor a1 már úton van, akkor valami furcsa dolog történik Zénón szerint? Zénón arra persze nem tér ki, mi ez a furcsa dolog. Egyáltalán a1 vagy a2 tárggyal történik ez a furcsaság? Vagy mindkettőjükkel? Ha tegyük fel, amikor vonattal utazom, és pont ezzel egyidejűleg valahol ezzel a vonattal párhozamosan egy lassabb vonat közlekedik, akkor az én vonatom is lelassul, hogy nehogy leelőzze a lassabb vonatot? Vagy a másik vonat gyorsul fel? Ezekre a kérdésekre nem kapunk választ. De miért is kaphatnánk, hiszen ez az egész filozófiai állítás csupán a mitológia világában játszódik, amit valaki véletlenül áttett a valóságos filozófiába. Eleve az elöl haladó testet tekintette Zénón vonatkoztatási rendszernek, és igen nagy hatalommal ruházta fel, teljesen indokolatlanul. A Földhöz viszonyítva a Nap kering körülötte, a Földről nézve ez tényleg így van. Ezért lett volna célszerű egy külső vonatkoztatási rendszert állítani fel. Ha valakit még máglyán is égetnek el, attól még nem fog a Nap keringeni a Föld körül.
Zénón azt állítja lényegében, feleződik a távolság Akhilleusz és a teknős között, ha pedig Akhilleusz még gyorsabban megy, még gyorsabban feleződik a távolságuk, de a nullát sosem éri el. A fizika sohasem beszélt ilyen jellegű törvényszerűségről, kölcsönhatásról két test között. Ilyen alapon felcserélhetnék a fordított arányosságot egyenes arányosságra tetszőleges esetekben, kivonás helyett használhatnánk osztást vagy gyökvonást, összeadás helyett szorzást vagy hatványozást, mert nekünk az úgy jobban tetszik. Először talán meg kéne vizsgálni az alapvető fizikai törvényszerűségeket, utána állítani bármit is. Nincs szó arról, hogy mire Akhilleusz odaér, ahol a teknősbéka volt, addigra arrébb megy a teknősbéka. Adott idő alatt adott távolságot tesznek meg, aminek semmi köze ahhoz, melyikük hol van az úton a másikhoz viszonyítva. Zénón ezt teljesen kihagyta állításából, pedig sokkal izgalmasabb lett volna, ha ezt figyelembe véve fogalmazza meg állítását. Erre a megfogalmazásra én nem vállalkozom, de ez nem is az én dolgom lenne. Ez annak a dolga lenne, aki még ezek után is Zénón pártját fogja és azt állítja, nem lehet megcáfolni állítását, és hogy az én cáfolatom is helytelen volt.
